Artikel
Naturschutzgebiete
Isola della Cona
A Természet gyöngyszeme az Adria északi partvidékén
© Károly Erdei
Az Adriai-tenger északi részén található terület, Maránó és Grádó lagúnái, nagy jelentőséggel bírnak számos költő és pihenő madár számára. Itt több természetvédelmi terület is található. Az Isola della Cona természetvédelmi terület a legjobb hely arra, hogy a természetet testközelből megéljük.
A lagúnák
Maránó és Grádó lagúnái nyugaton a Tagliamento folyó torkolatától keleten az Isonzo folyó torkolatáig terjednek. A lagúnákban az 1990-es évek során több természetvédelmi területet létesítettek. Ezek közül néhányat a korábbi halászati lagúnákból alakitották át, néhányat pedig az ember hozott létre, mint például az Isola della Cona természetvédelmi területet, amely egy másodlagos élőhely. Az összes természetvédelmi területen már régóta teljes vadászati tilalom van érvényben, aminek nagyon pozitív hatása volt az élőhelyekre.
Isola della Cona
Ez a természetvédelmi terület az Isonzo torkolatának az utols 15 km-es szakaszán terül el, körülbelül 20 km-re keletre található Gradótól. Különösen fontos a természetbarátok és természetfotósok számára a természetvédelmi területnek az a része, amely a Cona félszigeten található, egy túlnyomórészt vizes élőhely. Ennek a területnek a legnagyobb részét a lagúnák teszik ki. A természetvédelmi területet a következő négy egységre oszthatjuk, amelyek különböző tipusú élőhelyek. Az első kettő a renaturáció (olaszul "ripristino"), de a legfontosabb terület a madarak számára a védett lagúna a két másik vizes egységgel.
Il Ripristino
Az első részterület a renaturálás a látogatközpont körül, egy kb. 20 hektárnyi vizes élőhely, amelyet körülbelül 50 perc alatt lehet körbejárni. A területet körbejárva hét megfigyelő kunyhó vagy megfigyelő pont található, amelyeknél megfigyelő ablakokból tanulmányozható és fényképezhető a vizes élőhely élete. A tanösvényt úgy tervezték meg, hogy az emberek ne zavarják a madarakat a renaturációban azáltal, hogy a látogatók egy gáttal, vagy sűrű növényzettel, vagy egy fából készült fallal vannak elválasztva a renaturációtól. Így csak a kijelölt helyekről lehetséges a vizes élőhelyekre betekinteni.
Ezt a másodlagos élőhelyet már úgy tervezték, hogy a megfigyelőkunyhó közelében terület nem, vagy csak a nyár végén szárad ki. Ezáltal mindig sok vizimadarat, különösen a limikólákat lehet megfigyelni és fényképezni közvetlen közelről. Itt könnyen készíthetünk jó fotókat egy 300 mm-es objektívvel a vízimadarakról, a nagyobb, 500 mm-es gyújtótávolság természetesen előnyt jelent a kis limikóláknál.
Szürke Cankó
|
Kis kócsag
|
A második egység, egy kb. 30 hektáros vizes élőhely, már a 90-es években a visszakerült a természetbe. Egy megfigyelőházból, amely három szintből áll, és egy tipikus halászkunyhó mintájára épült, a terület könnyen áttekinthető. A jó fotókhoz már 400-500 mm-es objektiv és egy átalakító szükséges.
A lagúnához
Ezt a területet csak a nyugati oldalról lehet bejárni. Elöször egy kis erdőn megyünk keresztül, ami a természetvédelmi terület harmadik egységét képezi. Ez után két további megfigyelőpont segíti a madarak megfigyelését közelről. A negyedik egység egy vizes rét több kisebb tavacskával, amelyek egyrészt menedéket nyújtanak a kétéltűek számára, másrészt pedig a limikóláknak és a vízimadaraknak táplálkoz helyet képeznek. Késő nyáron a nagy és a kis kócsagok özönlenek ezekre a tavakra. Egy kis álcázással (álcaháló, mobil lessátor) nagyon jó fotókat készíthetünk, és persze mindig egy természeti élmény közelről megfigyelni a madarakat. Ezt a területet szarvasmarhákkal is legeltetik, így a területet egy kiadós eső után csak gumicsizmával lehet bejárni.
Erről a vizes élőhelyről végigsétálhatunk egy körülbelül 3 km hosszú szakaszon a Isonzo folyó partján a félsziget csúcsáig, és erről az ösvényről megcsodálhatjuk a valódi lagúna területét, amely egyben - különösen apály idején - számos madár táplálkozóhelye. Ez a terület több mint 1000 hektár nagyságú, és ide nem lehet belépni, hogy az itt költő vagy pihenő madarakat ne zavarjuk.
Sárgalábú sirály
|
Sárgalábú sirály |
A terület kezelése
Az Isola della Cona különleges jellemzője a terület példaértékű kezelése. A természetvédelmi területen ezeknek az egyedülálló vizes élőhelyeknek a hosszú éveken át történő megőrzése érdekében négy résztvevő segítségét vették igénybe: a nyári ludak a rövid növényzetet legelik le, ezek a madarak itt jelentős számban költenek. A camargue-i lovak a további növényzetet legelik le és vadon élő állatokként élnek a területen. A tavasztól késő őszig itt legelésző szarvasmarhák a nyári ludak és a lovak számára ehetetlen növényzet fogyasztják el. A többit az ember végzi el traktorral és kaszálógéppel, hogy a bokrok és a nád bizonyos területeken korlátozás alatt maradjanak. Ennek a gazdálkodásnak az eredménye, a látogatónak megfelelő útvonalon történő vezetésével, egy olyan természeti terület, ahol kis kócsagokat, a limikólákat és a sokféle vízimadarakat közvetlen közelről (azaz néhány méteres távolságból) élhetjük meg, figyelhetjük meg.
Camargue Ló
|
Nyári lúd |